Sokszor sokan sokáig jelen voltak a média világában, de kevesen vannak, akik nemcsak vissza-visszatérnek, hanem kitartóan a csúcson képesek maradni – valami olyanba kapaszkodva, amit rajtuk kívül senki más nem látott meg. Új korszak született a magyar történelemben, ez pedig a Berk(i)zmus. Te is a része vagy.

Általánosságban van egy nagy különbség a sztár és a celeb között. A sztárok, akik egy lassan és tudatosan felépített úton haladtak a hírnév felé. A rajongóik elismerését bizonyos területeken nyújtott kimagasló tehetséggel érték el. Ezzel szemben, vagy talán pontosabb megközelítés, ha úgy fogalmazunk, hogy emellett a celebek azok, akik hirtelen, gyakran egyáltalán nem is tudatosan kerülnek a köztudatba, igazából csak a puszta személyük, személyiségük vagy karakterük miatt. A hírnév e fajtája sokkal mulandóbb, hiszen a közönség érdeklődését nem képesek hosszú ideig fenntartani, ha nem alkalmazkodnak folyamatosan ingerszintjükhöz. Az azonban nyilvánvaló volt, hogy egyszer lesz olyan, aki ebben a „kategóriában” is képes lesz a csúcson maradni. Így lehetséges az, hogy az utóbbi években a berk(i)zmus korát éljük…

De hogy került a képbe a berki? Hogy vált a mai Magyarország legismertebb és legkeresettebb celebjévé?

Nincs olyan ember hazánkban, aki ne tudná, ki az a Berki Krisztián, aki elérte, hogy mindenki beszéljen róla, és senki ne menjen el mellette szó nélkül. Gondolj csak bele! Hatalmas a rajongói tábora, akik folyamatosan arról biztosítják, hogy nagyon jó, amit csinál, és csak így tovább. Másrészről ott vannak az irigyei, akik szintén igazolást adnak a berkinek, hogy más nem is csinálhatná jobban. Emberek ezrei vágynak az életére, sikereire. És akkor még itt vannak azok, akik utálkoznak, és tagadják mindezt – talán te is közéjük tartozol, de mégis pontosan tudod, hogy kiről beszélek, hogy mik azok a dolgok, amik miatt elítéled őt, ráadásul már a sokadik mondatot olvasod arról az emberről, aki állítólag vagy nem érdekel, vagy kifejezetten az utálatod tárgya. Akkor valamit mégis jól csinál ez az ember, nem?

Ő valami olyat teremtett a média segítségével, ami eddig még nem volt. Nem érdekli, hogy szereted-e vagy sem, vagy, hogy elítéled-e azért, amit tesz. Ő egyszerűen csak „működik” abban a világban, amelyben ő akar élni, és ezt pontosan úgy teszi, ahogy az neki megfelel. Beállhatott volna a sorba azok közé, akik valami meghökkentő dologgal felkeltik a figyelmedet, utána eltűnnek a süllyesztőben, vagy azok közé, akik a szimpátiádra pályáznak kizárólag, de a berki inkább valami másra vállalkozott. Az emberek elismeréséért csak annyit tesz, hogy nem hazudtolja meg önmagát – valószínűleg sokan vannak, akik szívesen viselkednének ugyanígy, de valami mégis meggátolja őket ebben, ezért valaki mást figyelve (jelen esetben a berkit), ők is megtapasztalhatják ezt a fajta szabadságot.

Elértünk egy olyan időintervallumot, ami után már mindegy, hogy mi történik. Ha egyszer talán az ő fénye is megkopna, ezt a korszakot – berk(i)zmus – már nem lehetne kitörölni Magyarország médiatörténelméből.

Forrás: RCNews